16 mm: Magyar Naiv Művészet:4 részes filmsorozat - Jelenlegi ára: 4 000 Ft

   
Magyar Naiv Művészet. 4-részes sorozat. Rendezte: Moldován Domonkos. színes 4 x 24 perc -1972
I. A bevezető részben az 1920-as évektől láthatunk naiv festőktől származó alkotásokat. A még élő alkotók beszélnek munkáikról, Benedek Péter  (1889-1984)kiállítása Szegeden.
II. Gajdos János (1912-1950), Balázs János 1905-1977)
III. Mokry Mészáros Dezső naiv festő, Gyovai Pál ? szobrász-(1885-1976)
IV. Süli András, Török Sándor munkáiba kapunk betekintést.
Ezek a filmek kultikus kincsek. A sorozatot (első körben)nem szeretném megbontani, mert így átfogó képet kapunk a korabeli naiv művészetről.
Orsó nélkül vannak. (ha kell szerzünk hozzá orsókat) Személyes  átvétel csak a Batthyány-térnél, egyébként posta
Nekünk magyaroknak is megvannak a magunk híres naiv vagy neo-primitívnek tekintett művészeink, közülük Benedek Péter (1889-1984); Gajdos János (1912-1950); Győri Elek (1905-1957), Süli András (1896-1969); Nyergesi István (1900-1989); Buti István (1902-1976); Tóth Menyhért (1904-1980); Dévényi Antal (1910-1989); Sebők Imre (1922-1994); Tőke Imre (1927-1996) Kumpost Éva (1934-1994), ma élők közül feLugossy László (sz. 1947), ef Zámbó István (sz. 1950), Farkas Ervin, Feka Lajos, Füzesi József és Koday László (szül.: 1945. ) a legismertebbek. A Magyar Naiv Művészek Múzeuma Kecskeméten található.
A 20. század közepén és második felében számos jelentős és híres magyarországi roma naiv képzőművész tűnt fel, köztük Balázs János (1905? 1977); Fenyvesi József (1928-2005), Oláh Jolán (1932-2005); ma élők közt is sok a híresség, köztük Oláh Mara (sz. 1945), Nagyné Horváth Judit (sz. 1954); Csámpai Rozi (sz. 1956), Orsós Teréz (sz. 1956), Ráczné Kalányos Gyöngyi (sz. 1956) Gyakran rendeztek csoportos kiállításokat magyarországi roma művészek alkotásaiból, például a Miskolci Galériában 2002-ben. Roma művészek vallásos témájú alkotásaiból Keresd az Istent ? kisdedet találsz címen rendeztek kiállítást Budapesten 2009-ben. (A csoportos kiállítás címadója Nagyné Horváth Judit egyik híres festménye).
A naiv művészek hivatástudatuk ösztönzését követik minden képzőművészeti iskolázottság nélkül, s nincs kapcsolatuk a kortárs képzőművészetekkel. Életkörülményeik miatt, például rendszeres kenyérkereső foglalkozást folytatnak, vagy alacsony néposztályból valók vagy későn ébredtek rá művészi hivatásukra, s e miatt koruk művészeti és szellemi kultúrájából kimaradtak. Elszigeteltségük, a szellemi kölcsönhatások teljes hiánya hagyja megőrizni eredeti látásmódjukat, amelyet aztán elénk is tudnak tárni. Művészetükben érzelmileg is nagyon fontos helyet foglalnak el a látképek, a képeslapok, a megható témák, ünnepélyes pillanatok, kivételes alkalmak, s mindezt ősi látásmóddal szemlélik, mintegy az individualizmus kialakulása előtti szemlélettel.
Alázattal, szinte vallásos áhítattal alkotnak, s műveikből szinte árad az utánozhatatlan frissesség és derű. Tévedés őket ? vasárnapi festőknek? tartani vagy gyermeki vagy őrült festőknek (bár rokon vonások felfedezhetők), hiszen logikusan vagy ösztönösen kialakított művészeti módszereik mintegy hivatásos művészekké avatja őket.
Gyovai Pál Mindszenten született 1885-ben, ugyanott halt meg 1976-ban. Szegényparaszti családban szülötte, 79 éves koráig a földmunkások nehéz életét élte. Kubikosként járta az országot, idős korában mezőőr volt. A mindszenti honismereti kör vezetője, K. Tóth Emma tanárnő biztatására nekiült megírni élete történetét. Az írás mellett, ? unalmamban, hozzáfogtam egy kissé nehezebb munkához, és faragtam egy hazáját elhagyott nőt és gyermekét - kőből? (Gyovai: 1971). 1967-ben a Csongrád megyei képzőművészeti köri kiállításon mutatták be először kőszobrait. Élete során összesen 11 kőszobrot faragott: Őrangyal, a Paraszt, a Vörös katona, a Menyasszony, Attila, István király, a Hunyadi család, Zrínyi Ilona, stb. Munkáit a parasztfestők tárlatán is láthatók voltak Budapesten. Szobrai a természeti népek bálványaira, több ezer éves kőszobrokra emlékeztetnek. Van olyan munkája is, amely a dunántúli pásztorfaragás karcolozó technikájára hasonlít. Az évezredekkel ezelőtt élt ősök keze vonását idéző önkifejezése a 20. század utolsó harmadában a maga nemében egyszeri és megismételhetetlen.
1970-ben kapta meg a Népművészet Mestere címet.
Az ár 1 részre értendő!

Jelenlegi ára: 4 000 Ft
Az aukció vége: 2017-07-15 12:24 .